Bár a szem átültetése egyelőre nem megvalósítható az orvostudományban, a génsebészet területén jelentős előrelépések történtek. Itthon is kutatók dolgoznak olyan fejlesztéseken, amelyek millióknak adhatják vissza a látás képességét. Erről Nagy Zoltán Zsolt Széchenyi-díjas szemész professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
Magyarországon a látássérültek száma meghaladja a százezret, közülük 30-33 ezren vakok. Az ő lehetőségeikkel kapcsolatban Nagy úgy fogalmazott, hogy aki teljesen vak, annál nehéz orvosilag javulást elérni. Ugyanakkor a genetikailag öröklődő retinabetegségek kezelésére már léteznek eljárások.
Példaként említette az RPE65-ös mutációt, amely fiatal korban viszonylag hatékonyan kezelhető, bár a kezelés ára 200 millió forint körül van, ezt azonban csak egyszer kell elvégezni.
Tudományos együttműködések és új módszerek
„Fontosak a genetikailag öröklődő retinabetegségek, de ezek ritkák. A rövidlátás, glaukóma és az időskori makuladegeneráció sokkal elterjedtebb, érdemes lenne ezen a területen fejleszteni.” – fogalmazott Nagy Zoltán Zsolt.
A professzor Roska Botonddal, a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatójával közösen dolgozik. Új genetikai módszerek bevezetése várható a jövőben, ami a látás visszaadását célozza meg különböző szembetegségek esetén.
- Szemátültetéssel kapcsolatos kutatások
- Genetikai betegségekre fejlesztett kezelések
- Implantátumok jelentősége és kihívásai
- Génsebészeti újítások és várható fejlesztések
- Közös kutatások magyar és külföldi intézetek között
Nagy Zoltán Zsolt hangsúlyozta, hogy bár műszem már létezik, funkcionálisan nem helyettesíti a valódi látást. A genetikai kutatások és fejlesztések terén azonban komoly előrelépések várhatók, amelyek reményt adnak a későbbi szövődmények megelőzésére és a látás visszaadására.
Olvass tovább: Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik