A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványaihoz és gazdálkodásához kapcsolódó nyomozás során összetett céghálókat kell felderíteni – nyilatkozta Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész egy lapinterjúban. Az ügyészi vélemény szerint a nyomozás terjedelme az adatmennyiséggel magyarázható. Az ügyészség feladata, hogy az összegyűjtött 182 gigabyte-nyi információt, amely mintegy 85 ezer fájlt tartalmaz, átvizsgálja.
Bonyolult rendszer
A legfőbb ügyész elmondta az Indexnek adott interjújában, hogy az MNB-ügy felderítési és vizsgálati szakaszokból áll, amelyeket az alapos gyanú közlése választ el. A felderítési fázisban az ügyészség csupán törvényességi felügyeletet gyakorolhat, és nem utasíthatja közvetlenül a nyomozó hatóságokat eljárási cselekményre. A rendőrségi vizsgálat egy éve indult az Állami Számvevőszék jelzése alapján, amely egyszerű gyanú alapján tett feljelentést.
Különböző ügyek felügyelete alatt
Nagy az adatmennyiséggel indokolta a vizsgálat elhúzódását, és kifejtette, hogy az ügy során nem csak pénzügyi tranzakciókat és hálózatokat kell feltárni, hanem minden részletbe bele kell ásni magukat a bűncselekmények bizonyítására.
A Schadl-Völner ügyről is szó esett, ahol korrupciós vádak miatt 2022 októberében emeltek vádat. Nagy szerint a bírósági szakban az ügyészség eszközei korlátozottak, habár tiltakozásukat kifejezték, amikor a bíróság úgy döntött, hogy a vádlott folytathatja ügyvédi tevékenységét.
EPPO-val való együttműködés
A Szőlő utcai ügy kapcsán Nagy bízik abban, hogy a nyomozás már a tavasz végére, nyár elejére zárulhat. Tizenegy gyanúsított van már az ügyben, azonban még vannak nyitott kérdések.
Kiemelte, hogy a magyar ügyészség kiváló kapcsolatot ápol az Európai Ügyészséggel (EPPO), melynek vezetője, Laura Codruta Kövesi többször is dicsérte az együttműködést. Rendszeresen kapnak megkereséseket, főként adócsalási ügyek kapcsán.
Olvass tovább: Legfőbb ügyész: az adatmennyiséggel indokolható az MNB-ügy nyomozásának hossza