Az Európai Unió nem tér vissza az orosz fosszilis energiahordozók importjához, erősítette meg az Európai Bizottság egyik biztosának nyilatkozata. A döntés célja, hogy az EU csökkentse függőségét az orosz energiahordozóktól és fenntarthatóbb, környezetbarát alternatívákat keressen az energiapiacon.
Az energiaátállás célja
A legutóbbi brüsszeli találkozón az EU-biztos hangsúlyozta: „Az energiaátállás nemcsak környezetvédelmi szempontból előnyös, hanem gazdasági és politikai stabilitás szempontjából is.” Az EU célja, hogy 2030-ra jelentősen csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását és teljesen karbonsemlegessé váljon 2050-re.
- Az EU megújuló energiaforrásokba invesztál.
- Fokozatosan csökkenti a fosszilis energiától való függőségét.
- Az energiahatékonyság növelése az egyik központi elem.
Alternatív energiaforrások keresése
A Bizottság még 2023-ban nyitott új tárgyalásokat alternatív energiaforrások szállítóival, például a Közel-Keleten és Afrikában található energia-exportáló országokkal. Az új megállapodások segítenek biztosítani az EU energiaellátását, miközben csökkentik az orosz források és politikai kockázatokat.
„Az energiafüggetlenség fontos stratégiai cél, amit csak nemzetközi együttműködéssel érhetünk el,” nyilatkozta a biztos.
Politikai következmények
Ez az irányvonal része annak a szélesebb körű politikai stratégiának, melyet az EU az ukrajnai háború hatására alakított ki. A közösség azon dolgozik, hogy mérsékelje hatásait, és hosszú távon megerősítse nemzetközi pozícióját az energiapiacon.
A Bizottság tervei szerint a következő években tovább bővítené az LNG (cseppfolyósított földgáz) fogadási kapacitásait is, hogy ezzel is növelje energiafüggetlenségét és -biztonságát.
Olvass tovább: Az EU-biztos szerint az Európai Unió nem tér vissza az orosz fosszilis energiahordozókhoz