Az európai erdőtüzek növekvő veszélye: okok, hatások és megelőzés
Rövid kivonat: Az idei évben Európában jelentősen megnőtt az erdőtüzek száma, amelyek súlyos környezeti és társadalmi hatásokat okoznak. A klímaváltozás, az erdőgazdálkodás hiányosságai és a szárazság fokozzák a tűzesetek kockázatát, miközben a megelőzés és a gyors reagálás kulcsfontosságú a károk mérséklésében.
Az erdőtüzek alakulása és összefüggései
Idén Európában már csaknem 231 539 hektár erdő pusztult el a lángok által, ami 19 százalékkal több, mint az év ezen időszakára jellemző hosszú távú átlag. Ez a terület nagyjából Luxemburg teljes területével egyezik meg. Az elmúlt hetekben szerte a kontinensen kiégett erdők riadalmat keltettek, és több országban is halálos áldozatokat követeltek a tüzek.
A kontinens különböző részein tapasztalható tüzek
- Törökországban legalább három emberéletet követeltek a lángok, és több helyen evakuálásokat kellett végrehajtani.
- Katalóniában lezárásokra került sor a tűz miatt, mely nagy területeket pusztított el.
- Krétán tömeges evakuálásokat hajtottak végre a lángok miatt.
- Marseille környékén súlyos pusztítást okoztak a tűzvészek.
A helyzet azonban még nem ért véget, a nyár folyamán várhatóan tovább növekszik a tűzesetek száma.
Az éghajlatváltozás szerepe a tűzesetekben
Sarah Carter, a Global Forest Watch (GFW) szakértője szerint az idei év szélsőséges időjárási viszonyokat hozott, melyek különösen kedveznek a tüzek kialakulásának. 2023-ban és 2024-ben rekordokat döntött a hőség, és a jövőben várhatóan ezek a meleg és száraz időszakok még hosszabbak és intenzívebbek lesznek.
Hőhullámok és a szárazság
Az Európai Erdőtüzek Információs Rendszere (EFFIS) adatai szerint a tüzek heti száma jelentősen meghaladja az átlagot, különösen februárban és márciusban a száraz és meleg időjárás miatt. Július közepén például 1230 tüzet regisztráltak, szemben az átlagos 478-cal.
Az éghajlatváltozás és a körforgás
A fokozódó szén-dioxid-kibocsátás miatt a légkör egyre melegebbé válik, kevesebb eső esik, és az erdők kiszáradnak. Ez a körkörös folyamat növeli a tűzveszélyt, hiszen az erdőségek könnyebben gyulladnak meg, és a lángokat nehezebb megfékezni. Mark Parrington, a CAMS vezető kutatója szerint 2025 júliusáig az uniós országokban kitört erdőtüzekből származó szén-dioxid-kibocsátás elérte a 1,9 megatonnát.
Mely országokban pusztítottak a legnagyobb mértékben?
Az idei évben különösen Törökország, az Egyesült Királyság, Görögország és Románia szenvedett el jelentős károkat. Görögország, Spanyolország és Portugália veszítette el a legnagyobb erdőterületeket. Észak-Európa azonban kevésbé érintett a tűzesetek által, ott a tűzállóság jóval magasabb.
Az odavezető okok és a megelőzés lehetőségei
A faállomány pusztulásának kevesebb, mint 3 százalékát okozta a tűz, a többit hibás erdőgazdálkodási gyakorlatok és a nem megfelelő tűzvédelmi intézkedések. A változatos növényzettel rendelkező mozaikos erdőmodell és a nedvességtartalom megőrzése kulcsfontosságú a megelőzésben. Emellett a tűzgátak kialakítása és a gyors reagálás alapvető fontosságú a károk mérséklésében.
Korai figyelmeztető rendszerek
Az európai uniós és globális szervezetek egyaránt fejlesztik a tűzmegelőzési technológiákat. A Közös Kutatóközpont (JRC) tűzriadó rendszert, a Global Forest Watch pedig valós idejű tűzjelzéseket biztosít. A 2025-ös év eddig is extrémnek bizonyul, több mint 232 ezer hektárnyi terület égett el a kontinensen.
