A magyarországi azbesztügyben érintett három nyugat-magyarországi vármegyében több mint 250 települést fenyeget a veszély, amint azt az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM) közölte. A problémát okozó szennyezett kőzúzalék Ausztriából származik, és több mint 1,4 millió tonnát terítettek szét az országban.
Az azbeszt veszélyei
Bár az azbeszttartalmú kő önmagában nem jelent veszélyt, terhelés hatására a levegőbe kerülhetnek az azbesztszálak. Ezek belélegzése növelheti a rákos megbetegedések kockázatát.
Gyors intézkedések
A Tisza-kormány az ügy kapcsán gyors lépéseket tett. Az élő környezetért felelős miniszter felmérte a kárt, és egy tárcaközi munkacsoportot hoztak létre a kockázatcsökkentés és mentesítés koordinálására. Ezenkívül egy osztrák–magyar közös bizottság is megalakult a felelősség kérdésének tisztázására.
- Az ÉKFM vezetésével működő munkacsoport rendszeres találkozókat tart, a feladatok és határidők kijelölésével.
- Az ausztriai magyar nagykövetség egy munkatársa is részt vesz az osztrák-magyar bizottság munkájában.
Súlyos költségek
A laboratóriumi vizsgálatok több mint tízmillió forintba kerültek, míg a legsúlyosabban szennyezett helyszínek tisztítására akár milliárdokra is szükség lehet. Az építési, egészségügyi, közúti és büntetőjogi szakterületek külön-külön is vizsgálják az ügyet, hogy átfogó megoldást találjanak.
Sok a kérdés az exportőr osztrák fél engedélyeztetési és ellenőrzési gyakorlatával kapcsolatban, amelyet nemcsak magyar, hanem uniós szinten is át kívánnak tekinteni.
További lépések
A bizottság további vizsgálatokat tervez az osztrák és uniós jogszabályok alkalmazásáról, a szállítási láncok feltárásáról és a lakossági tájékoztatási kötelezettségek teljesítéséről. Az osztrák bányák engedélyezési és ellenőrzési gyakorlatát is vizsgálják majd, különös tekintettel arra, hogy mi legyen a már kitermelt, de még nem forgalmazott kőzetanyaggal.
Olvass tovább: Bejelentések, vizsgálatok, költségek: ezt tudni jelenleg az azbesztügyről az ÉKFM szerint