Magyarországon csökken az infláció, de nem olyan mértékben, mint várták
A Világgazdaság által közzétett legfrissebb adatok szerint Magyarországon júliusban az infláció csökkenése mérsékeltebb volt a vártnál. Az országban a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, míg júniushoz képest 0,4 százalékos emelkedést mértek. Ez a változás meglepetést keltett a piacokon, mivel az elemzők ennél kedvezőbb, alacsonyabb inflációt jósoltak.
Az infláció alakulása és a főbb tényezők
A vártnál kisebb inflációs adat a maginflációs mutatóban is megmutatkozik, amely pontosan 4 százalékot tett ki, ez pedig az utóbbi négy év legjobb eredménye. A kormány már március óta több intézkedést hozott az árak letörése érdekében, többek között az árstopokat és az árkorlátozásokat, amelyek nélkül a drágulás mértéke akár 5,5 százalék is lehetett volna.
Az élelmiszer-infláció mérséklődése és főbb árak
Az élelmiszerek inflációja továbbra is magas, de mérséklődött a júniusi 6,2 százalékról 5,9 százalékra. A legnagyobb drágulás a következő kategóriákban tapasztalható:
- Csokoládé és kakaó: 20,4%
- Kávé: 19,6%
- Idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, hazai és déligyümölcs): 18,1%
A háztartási energiák ára 10,9 százalékkal emelkedett, különösen a vezetékes gáz, amely 23,1 százalékos drágulást mutatott, míg a palackos gáz 4,6 százalékkal került többe. A szeszes italok és dohányáruk ára 6,5 százalékkal nőtt, ezen belül a dohánytermékek ára 7,8%-kal emelkedett.
Szolgáltatások és tartós fogyasztási cikkek
A szolgáltatás-infláció szintén mérséklődött, 5,4 százalékról 5,3 százalékra. A tartós fogyasztási cikkek ára csak minimális, 2,1 százalékos növekedést mutatott, ami részben a forint erősödésének köszönhető. A járműüzemanyagok ára 4,3 százalékkal csökkent.
A forint kilátásai és a piaci reakciók
Az inflációs adat hatására a piaci szereplők figyelme most a kamatpolitika felé fordul. Az elemzők szerint, ha az infláció alacsonyabb lesz a vártnál, akkor a befektetők elkezdhetnek árfolyamnyereséget várni, és beárazhatnak egy kamatvágási ciklust az év hátralévő részében. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a kamatvágás esélye 50-50 százalék, mivel a piac az utóbbi időben kiárazta az ilyen lehetőségeket.
Az alacsonyabb infláció miatt a forint árfolyama is érzékeny lehet a piaci hangulatra, hiszen a várható kamatcsökkentés csökkentheti az ország reálkamat-szintjét, és elmozdíthatja a régiós pozíciókat. Ezért a befektetők és a gazdasági szereplők figyelemmel kísérhetik a következő időszak eseményeit, mivel a pénzügyi stabilitás és a kamatpolitika alakulása nagyban befolyásolhatja a forint jövőbeni árfolyamát.
