A magyar közszféra bérszerkezete alapjaiban rendeződött át 2019 és 2024 között, jelentős kereseti különbségeket teremtve az egyes szakmák között a GKI Gazdaságkutató elemzése szerint, amely a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira támaszkodott.
Egészségügyi szektor: emelkedő orvosi bérek
A legjelentősebb növekedés az egészségügyi ágazatban történt, ahol az általános orvosok keresetei 2019 és 2025 között reálértéken megháromszorozódtak, különösen 2021 és 2022 között, a Covid utáni időszakban. Bár e növekedést követően a reálkeresetek csökkentek, a szektor más részein, mint például az ápolóknál és asszisztenseknél, a bérek növekedése jóval szerényebb volt.
Ez a dinamika az ágazaton belül jelentős bérfeszültséget eredményezett, 2024-re egy ápoló mindössze az általános orvosi kereset 53 százalékát, míg egy szakorvos keresetét 36 százalékát érte el.
Oktatás: reformok és ellentmondások
Az oktatási szektorban a 2024-25-ös bérrendezés jelentős növekedést hozott, a szektor minden vizsgált csoportjánál 52-74 százalékos reálérték növekedést regisztráltak. A legnagyobb növekedés a szakoktatóknál történt, de a pedagógusok és óvodapedagógusok fizetése is jelentősen nőtt. Az emelések ugyan korrigálták a korábbi elmaradásokat, de ellentétbe kerültek a bérrendezésből kimaradt oktatási dolgozók helyzetével.
Fegyveres szervek: vegyes tendencia
A fegyveres szerveknél, bár 2021-ig csökkentek a kerestek, a későbbi, egyszeri kifizetések javítottak a helyzeten. Azonban az egyszeri növekedés után a bérek valorizációja elmaradt, és 2023-ra a diplomás állományt leszámítva a keresetek vásárlóértéke ismét a 2019-es szint alá került. A rendőrség reálkeresetei a 2019-es szint alatt maradtak.
A nyomozók helyzete különösen kirívó, keresetindexük öt év alatt 27 százalékkal csökkent, a honvédségi diplomás állomány keresetének mindössze 70 százalékát érte el.
A GKI elemzése rávilágít a 2024-es kereseti adatok tükrében a közszféra belső jövedelmi szerkezetének jelentős széttagoltságára, amelynek alapján a szociális munkások állnak a lista legalján, míg a törvényhozók és állami vezetők a legmagasabb kereseti sávban.
Olvass tovább: Hatalmasra nőttek a fizetéskülönbségek a közszférában – összegek, elemzés