A magyar zenei életben az utóbbi években jelentős változások történtek, különösen a zeneművek bejegyzése terén. Az Artisjus adatai szerint 2024-ben több mint 26 ezer új dalt rögzítettek, ami 27 százalékkal magasabb az előző évek adatainál. A tendencia 2025-ben is folytatódott, amikor 28 874 új szerzeményt jegyeztek be.
Zene, jogdíjak és a piramis keskeny csúcsa
A zeneművek után kifizetett jogdíjak összértéke 2024-ben 13,54 milliárd forintot tett ki, amely a következő évben 15,2 milliárd forintra nőtt – 12 százalékos emelkedést mutatva. Bár a hazai szerzők majdnem 9 milliárd forintot kaptak ezekből az összegekből, a pénz eloszlását egy széles talapzatú, de rendkívül keskeny piramishoz hasonlítják.
A szerzők csupán 0,4 százaléka, azaz 915 személy keresi meg az átlagjövedelem 20 százalékát vagy többet jogdíjaiból, amely évente 1,68 millió forintot jelent. Az Artisjus beszámolója szerint a professzionális zeneszerzők jövedelmének körülbelül ötöde származik jogdíjakból.
A mesterséges intelligencia hatása
A bejegyzések számának növekedéséhez valószínűleg hozzájárult a mesterséges intelligencia terjedése is. Az AI lehetővé teszi, hogy a zeneszerzők gyorsabban és hatékonyabban dolgozzanak ki zenei ötleteket, hozzájárulva így a bejegyzett dalok számának növekedéséhez. Ennek ellenére, a mesterséges intelligencia által teljesen generált zeneműveket az Artisjus nem jegyzi be, amit az emberi kreativitás és az ebből eredő jogdíjigények vitája övez.
További fejlemények
Az Artisjus számításai szerint a jogdíjakból részesülő zeneszerzők számában évről évre körülbelül 10 százalékos növekedés tapasztalható, és mostanra megközelítette a 23 ezer főt. A zeneművek alkotása és a jogdíjak igazságos eloszlása folyamatosan aktuális téma marad a zenei világban, különösen a mesterséges intelligencia térnyerésének fényében.
Olvass tovább: Igen exkluzív azon zeneszerzők köre idehaza, akik jól keresnek a jogdíjakból