Veszélyben vannak Magyarország méhei, de egy új kezdeményezés reményt nyújthat számukra. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) génmegőrzési és kísérleti ültetvények létrehozását tervezi országos szinten, hogy a rózsaszín akác minél nagyobb mennyiségben kerüljön kereskedelmi forgalomba, és méhészek, kertészek javára szolgálhasson.
A rózsaszín akác jelentősége
Lászka István Attila erdőmérnök az InfoRádióban kiemelte, hogy a közönséges akáctól eltérően a rózsaszín akác nektártartalma magasabb és később virágzik. Ez a későbbi virágzás kevésbé teszi ki a növényt a tavaszi fagyoknak, emellett kiváló méhlegelő származik belőle.
A rózsaszín akác Magyarországon jelenleg csak a Gödöllői Arborétumban található, azonban a faj genetikai állományának megőrzése elengedhetetlen – magyarázta Lászka István Attila.
Az OMME célja, hogy támogassa a rózsaszín akác génállományának megőrzését hosszú távon. Az akác, amely 1700-as évek óta van jelen Magyarországon, jelenleg az ország erdőinek mintegy 24 százalékát alkotja.
Környezeti kihívások és megoldások
A faj elterjedési hajlama miatt gyakran kiszorítja az őshonos növényeket, azonban gazdasági haszna igen jelentős. A magas csersavtartalmú akác többféle felhasználási lehetőséget rejt, így tűzifaként is kitűnő. A legutóbbi években tapasztalt tavaszi fagyok viszont káros hatással voltak az akácvirágzásra, és ezzel a méztermelést is befolyásolták, ami súlyos következményekkel járt a méhcsaládokra nézve.
Lászka István Attila szerint a méhpopuláció számára a jelenlegi időszak ideális fejlődési terep, ám az akác és napraforgó virágzása közti űrben alig találni olyan növényeket, amelyek biztosítani tudnák a méhek megfelelő hordását.
Korszerű technológiák alkalmazása
A Rózsaszín AC akácfajta az 1960-as években jött létre erdészeti kísérletezések nyomán, és kifejezetten a méhészeti célokat szolgálja. A rózsaszín akác cukortartalma a közönséges akácénak három-négyszeresét, bizonyos esetekben pedig akár ötszörösét is elérheti, ami kiemelt méhlegelővé teszi.
Az OMME ezen felül hangsúlyozza, hogy a rózsaszín akácot csak laboratóriumi körülmények között végzett mikroszaporítással lehet úgy szaporítani, hogy megtartsák pozitív tulajdonságaikat, mint például a kedvező virágzási időszak. Magról történő szaporítás esetén nem sikerül ugyanilyen előnyös jellemzőket elérni.
A génmegőrzés és kísérleti ültetvények telepítése a rózsaszín akác további elterjedésének kulcsfontosságú részét képezi, amely által nemcsak a méhpopulációk, hanem a környezeti fenntarthatóság is megerősödhet.
Olvass tovább: Veszélyben a hazai méhek – program indul a rózsaszín akác felszaporítására