A Budapesti Corvinus Egyetem docense, Gálik Zoltán az InfoRádió-nak nyilatkozva elmondta, hogy az Európai Unióval folytatott tárgyalások során jelentős kockázatokkal kell szembenézni, és az EU rugalmassága is elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy Magyarország a szükséges forrásokhoz hozzájusson. A szakértő kihangsúlyozta, hogy a magyar kormány kívánatosnak tartaná a helyreállítási alap forrásainak átirányítását a Magyar Fejlesztési Bankba.
Határidők és kockázatok
Gálik Zoltán kiemelte, hogy két meghatározó határidő, augusztus 31. és december 31., komoly korlátokat szabhat az új projektek elindításának és lefolytatásának. Elmondása szerint a legfőbb kérdés, hogy az EU előfinanszírozási rendszerébe bevonja-e a bankokat, és ezzel más konstrukcióban valósulhatna meg a pénzek kifizetése.
Bankrendszer szerepe
A külpolitikai szakértő szerint a bankrendszer bekapcsolódása kockázatos lehet, hiszen a banknak felár ellenében kellene vállalnia a kockázatot, míg a konkrét kifizetések utólagos lehívásokkal történhetnének, ami összetett folyamat lenne. Az európai uniós projektek általában meghosszabbított időkereten belül zajlanak, ami most nagy rugalmasságot igényelne mind az Európai Bizottság, mind pedig az érintett tagállam részéről.
„Szinte egyszerre kellene mindent megvalósítani, amit még sosem láttunk ebben a formában – fogalmazott Gálik Zoltán.”
Bizalmi alapon működő rendszer
A szakértő rámutatott, hogy még ha jogilag biztosított is a feltételek teljesülése, a végrehajtás és az eredmények számontartása bizalmi alapon zajlik. Ezen kívül más uniós intézmények, például az Európai Parlament és az Európai Tanács is vizsgálhatják majd az erről szóló döntéseket. Gálik Zoltán ugyanakkor megjegyezte, hogy az EU-s pénzügyi felügyelet most már szigorúbb.
- Uniós források
- Európai Unió
- Magyar Fejlesztési Bank
- Brüsszel
- Gazdaságpolitika
Olvass tovább: Gálik Zoltán az uniós pénzek megszerzéséről: vannak komoly kockázatok, és az EU rugalmasságára is szükség lesz