Az Alkotmánybírósághoz fordult a lakástörvény ügyében Áder János – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal pénteken. A közlemény szerint az államfő az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvénymódosítást.
Áder János az Alkotmánybíróságnak címzett indítványában azt írta: álláspontja szerint a világörökségi területen és a védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körének vételi joggal történő megterhelése, és ezáltal feltétel nélküli magántulajdonba adása a világörökségi és a műemléki speciális védelmi igényre tekintettel, valamit a visszalépés tilalmából következő biztosítékok és garanciák, továbbá az egyedi mérlegelés hiánya miatt nem felel meg az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek, ezért Alaptörvény-ellenes.
A Fudan átment
A lakástörvénnyel ellentétben a Fudan Egyetemhez köthető beruházások és fejlesztések kapcsán nincs problémája az államfőnek. A Magyar Közlöny csütörtöki számában ugyanis az ő aláírásával jelent meg, hogy a múlt héten elfogadott parlamenti törvény értelmében a Fudan Egyetem budapesti campusa, valamint a diákváros megépítéséhez szükséges ingatlanokat adnak át a beruházásokért felelős szerveknek. Az elfogadott törvény értelmében a diákváros megépítését nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak nyilvánították. Az építkezéssel kapcsolatban az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. részére adták az ingatlanokat, illetve ők vették át a beruházás felügyeletét a Budapest Fejlesztési Központtól. A társaság összesen öt ingatlant kapott. A Magyar Közlönyben a Fudan beruházásának felügyelete végett rendelkeztek a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létrehozásáról is, ami közérdekű vagyonkezelőként fog működni. Ennek létrehozásával az oktatásért felelős minisztert (vagyis Kásler Miklós emberierőforrás-minisztert) bízták meg.
Ismeretes, az országgyűlés június 15-én fogadta el 134 igen szavazattal 25 ellenében a lakástörvény módosítását célzó egyéni képviselői indítványt. A budavári műemlék lakások bérletének rendezése jelentette azt a szikrát, amely begyújtotta a lakástörvény módosításának rakétáját. A hosszú távon kalkulálható bérleti díjak és a jog örökölhetősége évtizedek óta biztonságot jelentett a műemlék lakások bérlőinek.
Böröcz László, akinek nevéhez fűződik az indítvány, az Indexnek korábban azt mondta, a budai Várban a bérleti jogoknak is komoly forgalmi értéke van, ezekkel az ingatlan piaci értéke szerinti 50 és 70 százalékán kereskedtek. Ez és az alacsony bérleti díj egyfajta kompenzációja volt azoknak, akiknek nem adta el az önkormányzat a lakást. A csapdahelyzetet az okozta, hogy aki korábbi ingatlanának eladásából vett bérleti jogot, most szembesült azzal, hogy jelentősen megemelkedhet a havonta fizetendő bérleti díj. Ezt korábban V. Naszályi Márta polgármester lapunknak azzal indokolta, hogy az önkormányzat 2013 óta nem állapította meg a költségalapú lakbér mértékét, ők pedig szeretnék ezeket a jelen realitásaihoz igazítani.
Javaslata azt tartalmazta, hogy
A BÉRLŐK (KÖZTÜK AZOK, AKIK A KILENCVENES ÉVEKBEN NEM VETTÉK MEG AZ ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁSUKAT) MOST RENDKÍVÜL KEDVEZMÉNYESEN MEGVEHESSÉK BÉRLEMÉNYEIKET. A JOGALKOTÓI SZÁNDÉK HÁTTERÉBEN AZ ÁLL, HOGY MINDENKI MAGÁNTULAJDONHOZ JUTHASSON, AZ IS, AKINEK MÁSKÉNT ERRE NEM LETT VOLNA MÓDJA.
Minden bérlő vételi jogot kap, a forgalmi érték 30 százalékáról indul a kedvezmény, és lineárisan, bérleti évenként 1 százalékkal csökken a vételi ár, egészen az ingatlan becsült értékének 15 százalékáig. Tehát aki legalább 15 éve bérli az ingatlant, az a forgalmi érték 15 százalékán veheti meg. A kedvezmény azokra vonatkozik, akik 2020. december 31-e előtt létesítettek bérleti jogviszonyt. Jelenleg közel 100 ezer önkormányzati lakás van, ezek nagyjából 15 százaléka üresen áll – írtuk meg korábban.
