Magyar filmek a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon: két magyar rendező alkotása versenyben az Arany Oroszlánért
A 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon két magyar rendező készítménye versenyez az Arany Oroszlán díjáért, ezzel ismételten bebizonyítva a magyar filmművészet nemzetközi elismertségét. Az eseményen bemutatkozó alkotások között kiemelkedő az „Árva” című film, amely a magyar–brit–francia–német koprodukcióban készült, és a 1957-es forradalom utáni időszakot dolgozza fel. Emellett a rendezői székben ülő Nemes Jeles László új filmje, a „Csendes barát” szintén részt vesz a versenyben, és a két alkotás különböző témákon keresztül mutatja be a magyar és nemzetközi filmkészítés sokszínűségét.
Az „Árva” – egy történelmi dráma a múlt árnyékában
Az „Árva” című film 1957 tavaszán játszódik Budapest belvárosában, a megtorlások idején, közvetlenül a forradalom utáni időszakban. A történet középpontjában a tizenkét éves Andor áll, akit édesanyja egyedül nevel, miközben a fiatal fiú még bízik abban, hogy eltűnt apja visszatér majd. Egy nap azonban egy idegen férfi jelenik meg a családnál, aki azt állítja, hogy ő Andor apja. A fiú azonban nem hajlandó elfogadni az idegent apjaként, és a férfi beköltözik hozzájuk, ezzel mélyítve az amúgy is szakadékos családi viszonyokat.
Az események során a film betekintést nyújt a magányos, reményvesztett társadalom és az egyéni családi drámák közötti összefüggésekbe. Az anyáról és fiáról szóló történet bemutatja, hogyan próbál Andor szembeszállni az illúziókkal, miközben a körülötte zajló politikai és társadalmi változások is hatással vannak életükre. A filmben szereplő Barabás Bojtorján és Waskovics Andrea kiváló alakításokkal ragadják meg a karakterek belső vívódásait, míg Gregory Gadebois kiemelt szereplése tovább fokozza a történet súlyát.
A film technikai és művészi háttér
Az „Árva” forgatókönyvét Nemes Jeles László a rendező és Clara Royer közösen írta, a produkciót a Pioneer Pictures készítette, Kemény Ildikó és Szále Ferenc producerként működtek közre. Az operatőri feladatokat Erdély Mátyás látta el, aki a 35 mm-es filmre forgatott alkotáshoz a hagyományos technikák mellett digitális utómunkával is segítette a film elkészülését. A látványvilágot Ágh Márton tervezte, míg a jelmezekért Flesch Andrea felelt. A film a budapesti helyszínek mellett az NFI Stúdióban és egy újonnan épített kültéri díszletben készült, ezzel is megerősítve a történet hitelességét.
A nemzetközi együttműködés és támogatás
Az „Árva” egy nemzetközi koprodukció eredménye, amelyet a Nemzeti Filmintézet, az angol BFI, a francia CNC és a német FFA támogatott. A film a világpremierjét a Velencei Filmfesztiválon tartotta, és ősztől lesz látható a hazai mozikban a Mozinet forgalmazásában. A film különlegessége, hogy a látványvilágát az NFI Filmlaborban készült digitális és analóg technikák ötvözésével érték el, így biztosítva a történet időtlenségét és hitelességét.
„Csendes barát” – egy filozofikus utazás a növények és az emberek között
A „Csendes barát” című film Enyedi Ildikó új műve, amely a helyszínként egy idős fa álló botanikus kert-ben játszódik. A film három különálló, ám egymással összefüggő történetet mesél el, amelyekben az ember és a növények közötti kapcsolat kerül középpontba. Enyedi, aki az „Testről és lélekről” című filmjével már nemzetközi elismerést szerzett, ezúttal is mélyen filozofikus, ugyanakkor könnyed humorral átszőtt narratívát alkotott.
A filmben láthatjuk Tony Leung Chiu-Wai munkásságát, aki 2023-ban Velencében életműdíjat kapott. Továbbá szerepel még Luna Wedler, Enzo Brumm és Léa Seydoux is, akik gazdagítják a film érzelmi világát. A forgatás során az NFI Filmlabor közel harmincezer méter kameranegatívot hívott elő, és több ezer percnyi digitális anyagot állítottak elő, ezzel is biztosítva a vizuális magas színvonalat.
Művészi háttér és támogatások
A „Csendes barát” koprodukcióban készült a német Pandora Film, a francia Galatee Films és a magyar Inforg-M&M Film együttműködésével. A támogatók között szerepel a Nemzeti Filmintézet, a DFFF, a NRW, az FFA, az BKM, a Hessen Film, az Eurimages, a ZDF/ARTE, valamint az ARTE France Cinema. A film várhatóan 2026 első felében kerül mozikba Európában, és szintén a Mozinet szállítja a hazai forgalmazást.
Az európai filmek jövője a Velencében
Az idei Velencei Filmfesztivál különösen jelentős, hiszen az elmúlt évtizedekben nem volt példa arra, hogy ilyen sok magyar alkotás kerüljenek a versenyprogramba. Ez a tény is megerősíti Magyarország helyét a nemzetközi filmkészítés térképén, és azt mutatja, hogy a magyar rendezők és alkotók egyre inkább elismerést szereznek a világ legnagyobb fesztiváljain. A két film, az „Árva” és a „Csendes barát” kiemelkedő példája ennek a trendnek, amelyek nemcsak a történelmi és filozófiai témákat dolgozzák fel, hanem technikailag és művészileg is magas színvonalon készültek.
Összegzés
A Velencei Filmfesztiválon való szereplés nemcsak a magyar filmek nemzetközi elismertségét erősíti, hanem azt is bizonyítja, hogy a magyar rendezők képesek olyan műveket alkotni, amelyek méltóak a világ legnagyobb filmfesztiváljainak versenyéhez. Az „Árva” és a „Csendes barát” alkotásai mind ezt a szellemet tükrözik, és a jövőben várhatóan további sikereket hoznak majd a magyar filmművészet számára.
