Magyar méhészet válság előtt: az ukrán mézimport és a gyenge akácméztermés kihívásai
Rövid kivonat: A magyar méhészet súlyos helyzetbe került az idei évben, mivel a gyenge akácméztermés és az ukrán mézimport miatt jelentősen csökkent a hazai kínálat, miközben az árak emelkednek, és a belföldi kereslet visszafogott. A következmények hosszú távon is komoly problémákat vetítenek előre a szektor számára.
Bevezetés
A magyar méhészet egyre inkább a kihívások közepette találja magát, különösen az idei évben, amikor a kedvezőtlen időjárás és a kórokozók, például az atkák miatt a méhcsaládok jelentős része elpusztult. Ez a helyzet nemcsak az akácméz termelését veszélyezteti, hanem a teljes szektor jövőjét is komolyan befolyásolja.
Az idei év: a legrosszabb az elmúlt 30-40 évben
Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesülete elnöke szerint az idei akácméztermés az utóbbi három- vagy négy évtized leggyengébbje. Míg két évvel ezelőtt az elmúlt 80 év legjobb akácméztermését élvezhették a méhészek, addig most a termés jelentősen visszaesett, amit a termelők komoly gazdasági veszteségek formájában érzékelnek.
A termelés és az export alakulása
Az elmúlt két évben a magyar méhészet kiemelkedően jó eredményeket ért el, különösen 2023-ban, amikor az export kilencven százalékban növekedett, és az akácméz ára 1200-ról 2000 forintra emelkedett kilogrammonként. Azonban a gyenge termés és a piaci kínálat szűkülése miatt ez az árnövekedés most egyre inkább visszaesik, különösen a belföldi keresletben.
A magyar mézpiac helyzete
A belföldi értékesítésben tapasztalható visszafogott kereslet miatt a kiskereskedők nem kívánnak drágább árakat alkalmazni. Az akácméz átlagos felvásárlási ára jóval meghaladja a bolti árakat, ami a kereskedők számára nem kifizetődő. Emiatt a méhészek kénytelenek mérsékelni az árakat, miközben a termelők és a gyártók továbbra is a magasabb árakat szorgalmazzák.
Az import szerepe az EU-ban
Az uniós piacot jelentősen befolyásolja az import, amely az európai fogyasztás mintegy 40 százalékát fedezi. Az importált mézek főként Ukrajnából, Kínából és Dél-Amerikából származnak, és gyakran merül fel kérdés az eredetük hitelességével kapcsolatban.
Tavaly Ukrajnából 61 ezer tonna vegyes és napraforgóméz érkezett az EU-ba, amelyből 44 ezer tonna vámtalan vagy 17,3 százalékos vám mellett került piacra. Az ukrán kvóta 2028-ig 35 ezer tonnára van korlátozva, azonban ez az árkülönbözet jelentős, mivel ukrán méz kilónként 40-50 eurócenttel olcsóbb, mint a magyar termék, ami kihasználják az ukrán exportőrök.
Veszélyek és kilátások
Az ukrán méz olcsósága és a megnövekedett import mennyisége komoly kihívást jelent a magyar méhészet számára. A termelők és kereskedők egyaránt aggódnak a szektor jövője miatt, mivel a kedvezőtlen időjárás és a betegségek mellett az árverseny is erősödik.
Az ukrán mézimport és a gyenge hazai termés együtt egy olyan helyzetet teremtenek, amelyben a magyar méhészetnek egyre inkább tétre kerül a tétje, és az ágazat jövője akár tétlenül is tönkremehet, ha nem sikerül megfelelően alkalmazkodni a változó körülményekhez.
