Az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiája lassú, ám jelentős irányváltást jelez az ország politikájában, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy nagy tankerhajó változtat irányt. Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában ismertette az új stratégia főbb elemeit.
Az új stratégia irányai
Az új stratégia nagyobb hangsúlyt fektet a nyugati félteke védelmére, ami a korábbi dokumentumokban kevésbé szerepelt kiemelt témaként. Ugyanakkor a nemzetközi szervezetek fontossága némileg csökkent az Egyesült Államok stratégiai gondolkodásában. Európa továbbra is kulcstérség, de Washington keményebb kritikákat fogalmaz meg a kontinens politikájával kapcsolatban.
„Oroszországot jelen pillanatban kevésbé tartják ellenségnek, inkább egy olyan nemzetközi szereplőnek tekintik, amellyel valahogyan együtt kell élni” – fogalmazott Magyarics Tamás, hozzátéve, hogy Washington pragmatikus megoldást keres a Moszkvával való együttéléshez, anélkül, hogy minden kényes kérdést azonnal megoldana.
Mi változik a valóságban?
A nemzetbiztonsági stratégia módosítása nem jelenti automatikusan azt, hogy minden tervet végrehajtanak, mivel a világpolitikai viszonyok is folyamatosan változnak. Magyarics Tamás ezzel kapcsolatban példaként hozta Ukrajna támogatását, amely nem biztos, hogy pontosan úgy valósul meg, ahogyan a stratégiai dokumentumokban szerepel.
„Európa most eléggé hangsúlyosan kapta a kritikát, de ez nem először történik meg” – mondta Magyarics Tamás, emlékeztetve, hogy már a müncheni biztonságpolitikai konferencián is kritikát fogalmazott meg Donald Trump az európai bevándorláspolitikával kapcsolatban.
Az új stratégiát nagyban befolyásolják a nemzetközi tárgyalások eredményei, például az amerikai, orosz és európai tárgyalásoké, hiszen ezek határozhatják meg, hogy az Egyesült Államok milyen garanciákat vállal például Ukrajna kapcsán, valamint Oroszország visszaintegrálását a nemzetközi közösségbe.
Source: Original Article