Magyarország a reálkereset-növekedés élvonalában: Szalai Piroska cáfolja az álhíreket
Rövid kivonat: Magyarország 2025 első negyedévében a negyedik helyen áll az OECD tagállamok között a reálkereset-növekedésben, ráadásul a 2021-es évhez képest a második legnagyobb emelkedést érte el. Bár egyes hírek szerint a munkavállalók fizetése csökkent, Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő és miniszterelnöki főtanácsadó szerint ez félreértésen alapul, mivel a statisztikák a teljes kereset alakulását mutatják, nem csupán az alapbért.
A nemzetközi és hazai adatok összefoglalása
Az OECD legfrissebb jelentése szerint 2025 első negyedévében Magyarország a negyedik legnagyobb reálkereset-növekedést érte el az összes tagállam közül, akik összesen 37-en vannak. Ez az eredmény különösen figyelemre méltó, mivel az ország az elmúlt években folyamatosan javította kereseti mutatóit. A nemzetközi összevetés mellett a magyar adatok is kiemelkedőek: 2021-hez képest a második legnagyobb emelkedést produkálta az ország, ami jelzi a munkaerőpiac stabil és pozitív fejlődését.
Az adatok értelmezése és a félreértések
Azonban néhány médium, például a HVG, jelentése szerint a munkavállalók fizetése csökkent, ami sokakban félreértést keltett. Szalai Piroska szerint ez nem a teljes kép, mivel a KSH statisztikái a teljes kereset változását mutatják, amely magában foglalja az alapbért, a pótlékokat, jutalmakat és egyéb juttatásokat is.
A KSH keresetstatisztika és a tényleges kereseti változások
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2025 első negyedévében a bruttó átlagkereset 9,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Bár a növekedés üteme kissé lassult az előző évhez képest, ez nem jelenti azt, hogy a reálkereset általánosan csökkent volna.
Fontos megjegyezni, hogy a teljes kereset csökkenése, amely 17,7 százalékos arányt mutat, több okra vezethető vissza. Ide tartoznak például a munkahelyváltások, az egyes pótlékok megszűnése (például éjszakai műszak vagy osztályfőnöki díjak), illetve az adókedvezmények elvesztése. Ezek nem feltétlenül jelentik a munkavállalók általános kereseti csökkenését, hanem inkább a kereseti összetétel változását tükrözik.
Szalai Piroska véleménye és a félreértések
Szalai Piroska hangsúlyozta: a munka törvénykönyve nem engedi az alapbér önkényes csökkentését, így a HVG által sugallt összkép félrevezető. Az adatok szerint a 17,7 százalékos arány inkább a kiegészítő jövedelmek és nem rendszeres kereseti elemek változását mutatja, nem pedig az alapbér csökkenését.
Szintén kiemelte, hogy 2024-ben Magyarországon a reálkeresetek emelkedése az elmúlt 65 év harmadik legnagyobb növekedése volt. Bár 2025-ben a növekedés üteme mérséklődött, az ország nemzetközi szinten továbbra is a legjobbak között szerepel, ami bizonyítja a gazdaság stabil fejlődését.
Összegzés
Összefoglalva, Magyarország a nemzetközi élvonalban marad a kereseti növekedésben, és a statisztikák nem alaptalanul mutatják a munkaerőpiac pozitív trendjeit. A félreértések és félrevezető információk ellenére a valós adatok egyértelműen alátámasztják, hogy az ország gazdasági helyzete erősödik, és a munkavállalók kereseti lehetőségei javulnak.
