Magyarország reálkereset-növekedése 2025-ben: tények és félreértések
Rövid kivonat:
- Az OECD adatai szerint 2025 első negyedévében Magyarország a negyedik legnagyobb reálkereset-növekedést érte el az OECD 37 tagállama között.
- A növekedés 2021-hez képest a második legnagyobb az ország történetében, még ha a növekedés üteme mérséklődött is 2024-hez képest.
- Szalai Piroska szakértő szerint a HVG félreértelmezte a KSH adatait, ami félrevezető képet fest a munkaerőpiacról.
A magyar reálkeresetek alakulása 2025-ben és a félreértések
Az OECD adatai és a magyar gazdaság
Az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) legfrissebb Employment Outlook jelentése szerint 2025 első negyedévében Magyarország a negyedik helyen állt a reálkereset növekedését tekintve az OECD 37 tagállama között. Ezzel az ország jelentős gazdasági fejlődést mutatott, különösen figyelemre méltó, hogy a növekedés az elmúlt évekhez viszonyítva is kiemelkedő volt. A 2021-es évhez képest a magyar reálkeresetek a második legnagyobb emelkedést érték el az ország történetében, ami azt mutatja, hogy a gazdasági helyzet folyamatosan javul.
A HVG félreértelmezése és a KSH adatai
Azonban a HVG című lap a legfrissebb cikkében azt állította, hogy sok munkavállaló bére csökkent, ami ellentmond a valós adatoknak. Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő és miniszterelnöki főtanácsadó szerint ez az állítás félrevezető, mivel a lap nem a teljes kereset alakulását, hanem kizárólag az alapbér változását értelmezte hibásan.
A kereset összetétele és a KSH adatai
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kereseteloszlás-változásról szóló jelentése szerint 2025 első negyedévében a bruttó átlagkereset 9,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez azt jelenti, hogy bár a növekedés üteme mérséklődött 2024-hez képest, összességében mégis pozitív irányba mozdult el a munkaerőpiac.
Fontos hangsúlyozni, hogy a teljes kereset nemcsak az alapbért foglalja magában, hanem a különböző pótlékokat, jutalmakat, prémiumokat és egyéb juttatásokat is. Ezért a 17,7%-os arány, akiknél a teljes kereset csökkent, nem feltétlenül a bérek tényleges csökkenését jelenti, hanem a kereset összetételének változását.
Mi áll a keresetcsökkenés mögött?
Szalai Piroska szerint ennek számos oka lehetett. Ide tartoznak például:
- Munkahelyváltás,
- egyes pótlékok megszűnése (például éjszakai műszak, osztályfőnöki feladat),
- adókedvezmény-jogosultság elvesztése.
Azonban kiemelte, hogy a munka törvénykönyve nem engedi az alapbér önkényes csökkentését. Ez azt jelenti, hogy az állítás, miszerint a bérek általánosan csökkentek volna, nem állja meg a helyét. A 17,7%-os arány inkább a kereset kiegészítő elemeinek változását tükrözi, mintsem a tényleges bércsökkenést.
Nemzetközi összevetés és a magyar gazdaság jövője
Szalai emlékeztetett arra, hogy 2024-ben a reálkeresetek növekedése az elmúlt 65 év harmadik legnagyobb javulása volt Magyarországon. Bár 2025-ben a növekedés üteme mérséklődött, az ország továbbra is a nemzetközi élmezőnyben helyezkedik el. Ez azt mutatja, hogy a magyar gazdaság stabil és dinamikusan fejlődik, még akkor is, ha a növekedés üteme nem olyan gyors, mint korábban.
Összességében tehát a hazai munkaerőpiac helyzete kedvező, a számokat nem szabad félreértelmezni, mivel azok összetett módon tükrözik a kereset változását. A szakértő szerint a félreértések elkerülése érdekében fontos, hogy a média pontos képet adjon a gazdasági adatok értelmezéséről, különösen a kereseti statisztikák esetében.
