Oroszország szigorít a „szélsőséges” tartalmak keresésén: új törvény lép életbe

Oroszország szigorít a „szélsőséges” tartalmak keresésén: új törvény lép életbe

Rövid kivonat: Oroszország szeptember 1-jétől új törvényt vezetett be, amely büntetéseket ír elő azok számára, akik szándékosan keresnek a hatósági tiltólistán szereplő „szélsőséges tartalmakra” az interneten, akár VPN-en keresztül is. A jogszabály célja a szélsőséges ideológiák megelőzése, azonban komoly kritikákat váltott ki a civil szervezetek körében.

A törvény részletei és céljai

A parlament által véglegesített jogszabály szerint, szeptember 1-jétől, azok a felhasználók, akik tudatosan próbálnak elérni betiltott oldalakhoz vagy tartalmakhoz, pénzbírsággal sújthatók. A bírság összege 3 és 5 ezer rubel között mozog, vagyis körülbelül 14–23 ezer forint. Ez a szankció akkor is alkalmazható, ha a felhasználók VPN-t használnak az eléréshez.

Mit jelent a „szélsőséges tartalom”?

A hivatalos lista, amelyet az igazságügyi minisztérium tart fenn, több mint 500 oldalból áll, és olyan szervezeteket, platformokat tartalmaz, amelyeket a hatóságok szélsőségesnek nyilvánítottak. Ide tartozik többek között:

  • Alekszej Navalnij ellenzéki vezető Korrupcióellenes Alapítványa;
  • A nemzetközi LMBTQ-mozgalom;
  • A Meta tulajdonában lévő Facebook és Instagram;

A jogszabály alkalmazásának módjai és szankciók

A törvény szerint a keresések függetlenül attól, hogy nyílt IP-címmel vagy VPN-en keresztül történnek, ugyanazokat a szankciókat vonják maga után. A bírságok magánszemélyek esetén 50–80 ezer rubel között mozognak, ami körülbelül 220–350 ezer forint. Tisztségviselők esetében ez akár 150 ezer rubel lehet, jogi személyek pedig akár 500 ezer rubelre vagyis kb. 2,2 millió forint.

A támogatók és kritikák

A törvény mellett kiálló politikusok szerint ez csupán egy szűk réteg viselkedését korlátozza, és az intézkedés segít megelőzni a szélsőséges eszméket. Szergej Bojarszkij, a duma informatikai bizottságának vezetője úgy nyilatkozott, hogy ezek az emberek „csak egy lépésre vannak a szélsőségességtől”.

Ugyanakkor a civil szervezetek, például Jekatyerina Mizulina, a Kreml-barát Safe Internet Liga vezetője szerint a törvény homályos megfogalmazásai könnyen visszaélésekhez, zsaroláshoz vagy csaláshoz vezethetnek, és nem világos, hogy a tiltott tartalmak köre hogyan bővülhet rohamos tempóban.

A jövőbeli következmények és aggályok

Az új jogszabály bármennyire is célzottan a szélsőséges ideológiák elleni küzdelem része, komoly kérdéseket vet fel a szabadság és a cenzúra határáról. A tiltólista folyamatos bővítése és a homályos fogalmazások lehetőséget adhatnak arra, hogy a hatóságok szinte bármilyen tartalmat betiltanak, amely nem egyezik az állami irányelvekkel.

Az internetes szabadságot védő civil szervezetek és jogvédők szerint ez a törvény könnyen visszaélésre ad lehetőséget, és veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát. Emellett a hatóságok által alkalmazott ellenőrzés és büntetés kérdése is kérdéseket vet fel a jogállamiság szempontjából.

Összegzés

Az orosz jogalkotás újabb lépése a kontroll és a cenzúra erősítésére irányul, melynek hatásai hosszú távon jelentősen befolyásolhatják az internetes szólásszabadságot. Míg a törvény célja a szélsőséges ideológiák terjedésének megfékezése, a homályos fogalmazások és a szankciók széles skálája komoly aggályokat vet fel a jogállamiság és a szabadság kérdésében.