2026. február 8-án Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Adatkutató Alintézetének vezetője, az InfoRádió Paragrafus című műsorában beszélt arról, hogyan kullog a jogalkotás a világ digitalizálódása után. A szakértő szerint a digitális adatok tulajdonlásának kérdése összetett és keveset tárgyalt témának számít a jogalkotásban.
Az adatok előállításának költséges folyamata
Parti Tamás hangsúlyozta, hogy az adatok előállítása költséges, mivel komoly infrastruktúrát, szaktudást és munkaerőt igényel. Jelenleg az adatok mindössze 7-15 százaléka szabadon hozzáférhető, míg a személyes adatok esetében a GDPR csak a személyt, és nem konkrétan az adatokat védi.
A szakértő rámutatott, hogy az emberek gyakran azt hiszik, hogy az adataik az övék, de a valóságban gyakran csak az adatok forrását képezik. „Valódi tulajdonos nélkül, adataink csupán forrást jelentenek” – mondta.
A jogi szabályozások lemaradása
Parti szerint a magyarországi jogszabályok nem rendelkeznek világos tulajdonkategóriával a digitális adatokra vonatkozóan. A joggyakorlatnak alkalmazkodnia kell a digitális korszak új jelenségeihez bírói, ügyvédi, és közjegyzői szinteken egyaránt.
„Az idő haladtával a bírói gyakorlat is képes lesz visszanyúlni a meglévő szabályozásokhoz, de a világ fejlődése sokkal gyorsabb” – fogalmazott Parti.
Új jogi problémák felmerülése
Jogi kérdésekben a bíróságon majd kiemelt figyelemre számítanak, amikor az ügyfelek az adatok tulajdonviszonyai miatt összekülönböznek. Parti Tamás példaként említette a váló- vagy hagyatéki tárgyalásokat, ahol a személyes adatok vagyonként való kezelése kérdéseket vethet fel.
Végszóként megjegyezte, hogy a világ digitalizációs üteme messze megelőzi a jogalkotás sebességét, ami komoly kihívást jelent a jogrendszer számára.
Olvass tovább: Parti Tamás: a jogalkotás egyelőre csak kullog a digitalizálódó világ után