Elsőbbséget élvez Törökország a gázszállításokban, miközben az EU saját energiabiztonságát próbálja növelni
Rövid kivonat:
- Törökország nem támogatja az EU azon törekvését, hogy teljesen felszámolja az orosz fosszilis energiahordozók importját, csak akkor hajlandó együttműködni, ha cserébe valamit kap.
- Az EU igyekszik szigorítani az energiaszármazás nyomon követését, de Törökország kulcsszereplőként szembeszáll ezekkel a tervekkel.
- A geopolitikai és gazdasági ellentétek, valamint az energiaimport kérdése összekapcsolódik Törökország és az EU viszonyában.
Bevezetés
Az Európai Unió és Törökország energiapiaci kapcsolatai ismét kérdésessé váltak, miközben az EU ambiciózus terveket sző az orosz fosszilis energiahordozók fokozatos kivonására. A cél, hogy 2027-re teljesen függetlenedjen az orosz olajtól és gáztól, azonban Törökország nem hajlandó teljes mértékben támogatni ezeket a lépéseket, sőt, a saját érdekei szerint jár el.
Törökország pozíciója az orosz gáz helyzetében
A Politico által közölt elemzések szerint Törökország kulcsfontosságú szereplő az európai gázellátásban, mivel számos vezeték keresztülhalad az országon. Ezek a vezetékek biztosítják, hogy az orosz gáz továbbra is eljusson Európába, amit Ankara nem kíván megbontani, mert ez a saját geopolitikai és gazdasági érdekeinek kedvez.
A Törökország és az EU közötti konfliktus
A török kormány már kijelentette, hogy nem kíván részt venni az EU által tervezett szankciók végrehajtásában, különösen az orosz gáz nyomon követésének szigorításában. Sőt, Ankara hangsúlyozza, hogy csak az ENSZ által jóváhagyott szankciókat hajtja végre, és nem támogatja az uniós lépéseket, amelyek a saját érdekeivel ellentétesek lehetnek.
Ez a hozzáállás súlyosbítja a már amúgy is feszült kapcsolatokat az EU-val. Az uniós vezetők szerint Törökország oroszbarát politikát folytat, miközben közvetítőként lép fel Ukrajna kérdésében, és többnyire ellenzi Izraellel kapcsolatos álláspontját is.
A migráció és a tagállási tárgyalások szerepe
A török vezetés sérelmei között szerepel, hogy nem kapta meg az uniós támogatásokat a migrációs nyomás csökkentésére, valamint a régen megkezdett, de megrekedt uniós tagsági tárgyalások sem haladnak tovább. Ezek a kérdések szintén összefonódnak az energiapolitikával, mivel a két terület szoros kapcsolatban áll egymással.
Az energiaügyi szakértők véleménye
Mehmet Öğütçü, a Global Resources Partnership energiaügyi szakértője szerint, ha az EU hajlandó lenne újraindítani a párbeszédet, az megkönnyítené a török kormány helyzetét és támogatná az uniós célokat. Azonban a jelenlegi helyzetben az együttműködés csak nehezebb feladat.
Az ukrajnai háború hatása az európai energiapolitikára
2022 februárja óta az EU lépéseket tett az orosz olaj és szén beszerzésének csökkentésére, miközben a vezetékes gázimportot jelentősen mérsékelték. Bár a tengeri úton érkező orosz földgáz mennyisége csökkent, a cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlása továbbra is jelentős szerepet tölt be a kontinensen.
Az EU energiabiztonsági tervei
Az Európai Bizottság júniusban törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint fokozatosan betiltaná az orosz energiahordozók importját 2027-ig. Ennek részeként az uniós szerződések nyomon követése és ellenőrzése kerülne megerősítésre, ám ez problémákba ütközik, különösen a bizalmas szerződések és az orosz gázt importáló vállalatok miatt.
A belépési pontok és a kockázatok
Az egyik fő kérdés a biztonságos és ellenőrzött energiaellátás szempontjából a belépési pontok, mint például a Strandzha-Malkoklar gázvezetékrendszer. Aura Săbăduș szerint a szerződések nem mindig egyértelműek a származási hely tekintetében, így az EU nem tudhatja biztosan, hogy a Törökország felől érkező gáz eredete valóban orosz vagy más származású.
Ez különösen fontos, mivel a szállítmányok keveredhetnek, és az orosz gáz viszonylag olcsó, ezért nagy a kockázat annak, hogy az EU-ba érkező gáz nagy része még mindig orosz eredetű lehet.
Összegzés
A jelenlegi helyzetben Törökország álláspontja és geopolitikai érdekei jelentősen befolyásolják az EU energiapolitikai stratégiáját. A két fél közötti ellentétek és a biztonsági kérdések továbbra is kihívást jelentenek, miközben Európa azon dolgozik, hogy diverzifikálja és kontrollálja energiaforrásait, a török-gázkereskedelmi kapcsolatok pedig továbbra is kockázatos terület marad.
