Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg. Az InfoRádió év közben részletesen beszámolt a napirend előtti felszólalásokról, interpellációkról és kérdésekről, most pedig összefoglalja a leglényegesebb parlamenti eseményeket és döntéseket.

Tavaszi ülésszak

Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka 2025. február 24-én kezdődött meg Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával, aki gazdasági áttörést váró intézkedéseket ismertetett. Az ellenzéki politikus, Hadházy Ákos, a parlament első ülésnapján zajt keltett egy hangfelvétel lejátszásával, amiért hétmillió forintos pénzbüntetést kapott.

Az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulója alkalmából Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló a nagyhatalmak szuverenitása mellett érvelt. Az ülésszak fideszes képviselőcserével indult, hiszen Csibi Krisztina új fideszes képviselőként csatlakozott, míg a jegybanki pozíciókban szintén változások történtek: Varga Mihály jegybank elnöki kinevezése után Fülöp Attila került helyette a parlamenti listára.

Törvények és viták

  • A parlament elfogadta a Kúria, az Oroszágos Bírósági Hivatal és más jelentős intézmények beszámolóit, míg az ellenzék kétségbe vonta a vádhatóság függetlenségét.
  • Márciusban a hadigondozottak járandóságának tízszázalékos emeléséről is döntöttek a képviselők. Emellett a gyülekezési törvény módosítását is elfogadták, bár a tervezett Pride felvonulást végül megtartották.

Példátlan volt, amikor a Momentum képviselői füstgyertyákat gyújtottak, a szovjet himnuszt játszották le, és Orbán Viktort Vlagyimir Putyinnal ábrázoló fotókat terítettek szét az ülésteremben. Ennek következményeként kitiltást és pénzbüntetést kaptak.

Háttérvita és törvénymódosítások

Áprilisban az Országgyűlés visszatérően foglalkozott a jegybanki alapítványok, a drogkereskedelem elleni küzdelmek, Ukrajna uniós tagsága és a száj- és körömfájás járvány ügyével. Számos törvénymódosítást fogadott el a parlament, beleértve az alaptörvény többszöri módosítását is.

Az Országgyűlés végül jóváhagyta a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetéről szóló beszámolót, továbbá a lakásfejlesztési tőkeprogram indításáról szóló törvénymódosítást, amely az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank bevonásával valósult meg.

Source: Original Article