Cáfolat a gleccserelméletre: Új kutatás bizonyítja, hogy a Stonehenge köveit az emberek szállították
Rövid kivonat:
- Az új tudományos kutatás szerint a Stonehenge köveit nem a gleccserek hurcolták oda, hanem az ősi emberek szállították a helyszínre.
- A kutatók a Newall-sziklát vizsgálták, mely bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy a kövek emberi közreműködéssel kerültek a Salisbury-síkságra.
- Ezzel gyengül a korábbi gleccserelmélet, mely szerint a köveket a jég szállította a helyszínre, és megerősödik a közösségi szervezettség szerepe a neolit korban.
A Stonehenge köveinek eredete és a két fő elmélet
A Stonehenge, az egyik legismertebb és legrejtélyesebb európai prehisztorikus építmény, évszázadok óta foglalkoztatja a régészeket és történészeket. Az egyik legnagyobb kérdés az, hogy honnan származnak a monumentális kövek, különösen a kékkövek, és hogyan kerültek a Salisbury-síkságra.
Korábban két fő elmélet létezett ezzel kapcsolatban. Az egyik szerint a köveket a jégkorszak végén a hatalmas gleccserek sodorták oda, és így szállították az eredeti helyükről a Salisbury-síkságra. Ezt a nézetet a kövek gömbölyded, sima felülete és azok a formák, melyeket a jég által kialakult erózióval hoztak összefüggésbe, támogatják. A gleccserelmélet szerint a jég természetes módon szállította a sziklák többségét, majd az emberek csak kihasználták ezeket az erratikus darabokat.
Az új kutatás és a bizonyítékok
Az Aberystwyth Egyetem kutatócsoportja azonban a legújabb vizsgálatokkal cáfolja ezt az elméletet. A kutatók a 1924-ben talált, a Newall-sziklából származó, 22×15×10 centiméteres darabot vizsgálták meg, amely jelenleg a Salisbury Múzeumban található. A részletes elemzések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ez a kő nem gleccser által szállított darab, hanem egy töredezett monolit része, amit az ősi neolit közösségek emberek hoztak a helyszínre.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a kő anyaga, a pettyes dolerit, mely a Preseli-hegységben található, nem mutatja a természetes erózió nyomait, melyek jellemzőek lennének a gleccser által szállított sziklákra. Emellett a kőfejtés nyomai, valamint a szóban forgó helyszín közelében talált nyomok is arra utalnak, hogy az emberek aktívan részt vettek a kövek kiválasztásában és szállításában.
A formák és a szállítás kérdése
A korábbi elméletek szerint a kövek gömbölyded formája a jég által kialakított erózió eredménye lehet. Azonban a kutatók szerint ez a forma nem kizárólag a jég hatására alakulhatott ki, hanem az időjárási viszonyok, az idő és a természetes erózió eredménye is lehet. Érdekes módon, a Stonehenge-nél használt kékkövek között nem találtak olyan erratikus darabokat, ahol a jég által kialakult formák dominálnának, ami tovább gyengíti a gleccserelméletet.
Mit jelent ez a régészet számára?
Az új eredmények megerősítik, hogy a Stonehenge építése nem csupán mérnöki bravúr volt, hanem a neolit közösségek szervezettségét és kitartását is bizonyítja. Az első kékkövek valószínűleg több mint ötezer éve kerültek a Salisbury-síkságra, és emberi közreműködéssel szállították őket a megfelelő helyre.
Ez az új kutatás fontos lépés a monumentális építmények eredetének feltárásában, és hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük a neolitikus társadalmak szervezettségét és technológiai képességeit. A Stonehenge példája azt mutatja, hogy az ősi közösségek képesek voltak komplex feladatokat végrehajtani, és szervezetten dolgozni nagy volumenű projektekben.
Összegzés
Az Aberystwyth Egyetem kutatásai szerint nincs bizonyíték arra, hogy a jég szállította volna a Stonehenge köveit. Ehelyett az emberek aktív részvétele és szervezettsége áll a háttérben, ami még inkább hangsúlyozza a neolitikum társadalmainak fejlettségét. Ez a felfedezés új fényt vet a monumentális építmények eredetének kérdésére, és tovább erősíti az emberi közreműködés szerepét a történelmi eseményekben.
