Wolhmuth Ferenc boldoggá avatási eljárásának újabb mérföldkövéhez érkezett, miután a Szentszék illetékes szervei megkezdték a római szakaszát. Ez a lépés azt jelenti, hogy a Tanácsköztársaság alatt kivégzett magyar pap vértanúságának tényeit és körülményeit alapos vizsgálat alá vonják. Ezzel kapcsolatban Törő András, a római Pápai Magyar Intézet rektora nyilatkozott.
Római szakasz
A Szentté Avatási Dikasztérium hivatalosan is megnyitja a boldoggá avatási ügy római fázisát. A boldoggá avatási eljárások több szakaszból állnak: először egyházmegyei szinten folytatják a vizsgálatot, ami után az ügy a Vatikánba kerül, megemelve ezzel az egyetemes egyház szintjére.
A vértanúként elhunyt Wohlmuth Ferenc boldoggá avatási eljárása 2021 januárjában kezdődött meg, és 2024 szeptemberében zárult le a magyarországi szint. A közel kilencszáz oldalas dokumentációt a Szentté Avatási Dikasztérium elé tárják, ami a római szakasz munkáját jelenti.
A római megnyitás mérföldkőnek számít. Azt jelenti, hogy Wohlmuth Ferenc ügye továbblépett a vizsgálat következő szintjére, és tanúságtétele immár az egyetemes egyház számára is jelentőséggel bír – mondta Törő András.
Bízva a boldoggá avatásban
A dikasztérium ülésén részt vesz Veres András, a Győri Egyházmegye püspöke, valamint Törő András, aki egyben a Wohlmuth-ügy római posztulátora is. A posztulátor szerepe az, hogy bemutatja a boldoggá vagy szentté avatásra javasolt személy életével, szolgálatával, halálával kapcsolatos adatokat, és szükség esetén indokolja a boldoggá avatást.
Wohlmuth Ferenc, aki 1855-ben született és 1919-ben halt mártíromságot, 25 éven át szolgált a Komárom megyei Császár község plébánosaként. A Tanácsköztársaság alatt 1919. június 5-én koholt vádak alapján felakasztották. Sírja ma is Császár temetőjében található, míg bitófáját a helyi templomban őrzik.
Olvass tovább: Új szakaszban a Tanácsköztársaság alatt kivégzett magyar pap boldoggá avatási eljárása