Az Európai Unió Bírósága sürgős intézkedést kért Budapesttől a 2021-ben elfogadott LGTBQ+ ellenes törvény visszavonására, melyet szerintük ellentétes az EU alapértékeivel. Az ítélet szerint a törvény diszkriminatív elemeket tartalmaz, és aláássa az emberi méltóság, valamint a szabad önkifejezés elvét, melyek az Európai Unió egyik alapsarkalatos követelményei.
A törvény részletei
A jogszabály, melyet régebben családi értékek védelmére hivatkozva vezettek be, megtiltja az LGTBQ+ közösségek ‘népszerűsítését’ a kiskorúak számára. Az uniós bíróság szerint azonban a magyar jogrendszer ezen aspektusa szembe megy az uniós alapelvekkel, különösen a megkülönböztetés tilalmával.
A bíróság kijelenti: „A jövő Európája toleráns és befogadó társadalmakra épül, ezért nem fér meg az ilyen törvényekkel.”
Reakciók és következmények
Orbán Viktor miniszterelnök kormánya elutasította a döntést, hangsúlyozva, hogy a törvény az ország szuverén belügyének számít, így nem indokolt az uniós beavatkozás. A kérdés azonban megosztja a magyar közvéleményt, és nemzetközi figyelem középpontjában áll.
- A Magyarországon kívüli LGTBQ+ jogvédők örömmel fogadták a döntést, amely szerintük a régióban élő LGTBQ+ személyek jogainak védelme mellett áll ki.
- Belpolitikai feszültséget szít a kormány és az ellenzék között, utóbbi az EU-hoz való inkább való igazodás mellett érvel.
Nemzetközi szinten az ügy újabb próbája az EU és Magyarország közötti jogállamisági vitának, amely évek óta húzódik alapvető emberi jogvédelmi kérdések mentén.