Budapest környékén jelentős változások várhatók a következő években, mivel nyolc agglomerációs város válik központi településsé. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatása szerint ezek a városok kulcsszerepet töltenek be a régió fejlődésében.
A Budapesti Corvinus Egyetem közleményében kiemelte, hogy Váctól Diósdig, Szentendrétől Gödöllőig nyolc új központ formálódik, miközben a délkeleti rész városiasodása egyelőre elmarad. A kutatók úgy találták, hogy az autópályák elérhetősége jelentősebb tényező, mint a vasúti kapcsolatok.
Az agglomerációs központok terjedése
A kutatást végző Kocsis B. János és Varga Virág a budapesti nagyvárosi térség 203 települését vizsgálták. Tanulmányukat a Journal of Urban Affairs nevű folyóiratban publikálták. A szerzők szerint Budapest sajátos városfejlődése miatt a klasszikus alközpontok kialakulása a városon belül korlátozott.
A kutatás rámutatott, hogy az elsődleges központok inkább északi, északkeleti és nyugati irányban sűrűsödnek, míg a déli és délkeleti zónákban kevésbé fejlett csomópontok találhatók. Az északnyugati részen a fejlődés hiányát a földrajzi adottságok és a harántirányú kapcsolatok hiánya okozza.
Fő és kiegészítő központok
- Budaörs, Törökbálint és Diósd alkotják a délnyugati központi hármast.
- Budakalász és Szentendre párosa az északi régióban található.
- Dunakeszi és Vác nyugaton, Gödöllő pedig északkeleten emelkedik ki.
Emellett hat kiegészítő központ formálódik, köztük Biatorbágy és Dunaharaszti. Ezek kevésbé mozgalmas gazdasági tevékenységekben, mégis bizonyos mutatókban hasonlítanak a fő centrumokhoz.
„A döntéshozók gyakran egy dimenzióban gondolkodnak, a hatékony infrastruktúrában, de a kutatásunk azt mutatja, hogy az bár fontos, de önmagában nem elég” – emelte ki Kocsis B. János.
A tanulmány szerint a fejlődéshez nemcsak az infrastruktúra, hanem a helyi közösségi identitás és gazdasági státusz is elengedhetetlen.
Olvass tovább: Nagy változások Budapest körül